Jászi ünneplése

Márványember, aki mindig kimondta
a végső igazat; hűvös, kimért
öregúr, ki érzelmeit titkolja
és némán hálás a szeretetért;
egy elveszett nemzedék ihletője:
mindenki félreállított, noha
a megoldást csak te tudtad előre,
de megoldásod nem győzött soha.
Most itt ülünk. A dunavölgyi népek
szövetkezése ismét semmivé lett; –
ülünk, vad szomszédnépek fiai.
Tudjuk, hogy sorsunk most se fordul jóra,
s isszuk veled a rossz amerikai
kávét a megcsúfolt illúziókra.
 

(New York, 1945)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]