Alkony San Franciscóban
| A Market Streeten ért a naplemente. |
| Fehér szökőár jött elém a járdán. |
| Vak emberszobrok bukdácsoltak benne |
|
s szikráztak, mint a márvány. |
|
| Egy pillanatra megdermedt az élet. |
| Semmi sem látszott az útból, a fákból, |
| s lenn egy roppant sáv vajszín olaj égett |
|
| Sugarak keltek, mint a japán zászlón. |
| Aranyhalak hordái érkeztek meg, |
| mohó ajkukkal csípőmhöz tapadtak |
|
| Meggylé folyt zubbonyomra és kadarka. |
| Hol vagy? szólalt meg mögöttem szerelmem, |
| de én csak álltam, térdig vérnarancsban |
|
s rézkardokkal szememben. |
|
| Majd nem volt pírja, csak a fellegeknek. |
| Az árnyékok tarlói összefolytak |
| s a karcsú házak kéken fellebegtek, |
|
|
|