Beállok katonának
| Önként álltam be katonának. |
| Megmondom, mért. Mert bár igaz, |
| hogy költőnek vagy cikkírónak |
| is jobb vagyok mint hadfinak, |
|
| s bár emberfia még nem nézte |
| és egyedül a távgyaloglást |
| bírom könnyebben mint ezek, |
|
| (bajtársaim nagyrészt paraszti |
| autókban felnőtt ifjurak – |
| hol maradnak egy emigránstól, |
| ki folyton rótta az utat?) |
|
| s bár tízmillió katonából |
| motorhoz, géphez legbutább |
| vagyok, miért a tankcsapathoz |
| helyeztek át ma délután: – |
|
| önként álltam be, mert éreztem: |
| már egy órát se nyughatom, |
|
| mert mozgalmunkban én vagyok csak |
| Vámbéry, Fényes, Kéri, Jászi, |
| Ignotus – kell, hogy kitegyek |
|
| javallom, bárha nem tudom |
| Roosevelt céljait: gyanakvás |
| és reménység közt féluton |
|
| imbolygok; de a náci ordast |
| s ha kell, ilyen ellenség ellen |
|
| Ha netán ezt hozná a sorsom: |
| tudtok; én is sejtem, hogy egyszer |
|
| Hadd térek a legfontosabbra. |
| Annak, ki ismer, nem titok, |
|
| Nem érted? Elképzeltem gyakran |
| s úrrá lett rajtam az iszony, |
| ha maradnék, mit írna rólam |
| a zsebkönyv meg a lexikon. |
|
| „F. Gy. lelke a szabadságért |
| lángolt és szárnyalt. Másokat |
| harcra buzdított a zsarnokság |
| ellen. Ő New Yorkban maradt |
|
| szerény lakásán, s éjet nappá |
| téve, dolgozott, ahogy bírt: |
| egy szakajtóra való cikket |
| és két tűrhető verset írt.” |
|
| Értesz már? És érted Petőfit? |
| Vagy Arany Jánost? A titok |
| ez volt. A becsület mezőjén |
| küzdök s rossz verseket írok. |
|
(Fort Leonard Wood, 1943) |
|
|