XXXVIII. Fülledt éjszaka, 6

Mert mindketten a másikára gondolunk csak szeretkezés közben: a gyönyör azért vájja magát belénk íly mélyre és tudatosan meg öntudatlan így lesz kezes szolgánk a kéj: ha hívjuk, térden csúszva, lassan közeledik s mikor elér nyakad oldalt fordul, hogy számat tarkód pihés hajába ássam s egy szigony éle belevág véknyamba. Egész testem reszket. Markodban tartod, nem ereszted herém vonagló madarát.