XXII. Kékmadár a parkban

A rőt akantus-ágra leült a kék, csodás madár. Segíts, Gotáma, segíts, Püthágorász! Kölest szórtam eléje, leszállt, de nem evett, csak állt. Én egyre néztem s ő nézett engemet. Reád ismertem mindjárt, nem vitt el a halál, de mondd, mit kezdünk így már egymással, kékmadár?