Franciaország megadja magát
| felvett minket két idegent |
| nem francia ez annyi szent |
| tán katalán tán baszk fia |
|
| a ponyvás krumplis-kocsiban |
| blúzod nyolc gombját kinyitom |
| a ponyvás krumplis-kocsiban |
|
| s hol sétál kétszer két kezünk? |
| a krumplin mely szép rózsakék |
| egyet vagy kettőt vétkezünk |
|
| Nincs oly nyúl mint a hadsereg |
| nem látott köztük senki se |
|
| A kocsmában nem volt ital |
| Pétaint éltette mindegyik |
| mit bánják majd kiismerik |
| s késő lesz nékünk s őnekik |
|
| nem tart sokáig jól vigyázz |
| elringunk mint a csolnakon |
| csípőd alatt csípőm alatt |
| hintázunk és ez jó nagyon |
|
| Mondjam, hogy még mi volna jó? |
| Lisszabonban egy szálloda |
| avagy egy delfin volna jó |
| mely visz s nem tesz le sehova |
|
| Azt kérdezed, mi lesz velünk? |
| tán Franco sittjén éhezünk |
| talán fejünkre gyúl a ház |
| de most még egyet élvezünk |
| Tömegsír és nem hullaház. |
|
(Montauban és Toulouse között, 1940) |
|
|