Kínai vers: A művészet
| A mesterséges szigeten, hová egy tigris hátán jutsz, |
| mely hídnak áll a tó felett, szimmetrikusan és puhán, |
| viola hullámok között magában áll a pavillon, |
| mely csupa kék és csupa zöld és csupa, csupa lila porcelán. |
|
| Víg cimborák boroznak itt, tűnő gyönyört oroznak itt, |
| ingük almavirágfehér vagy rózsás mint az esti pír, |
| az egyik úntan elmereng, a másik sárga bort iszik |
| s a harmadik, nehéz fejét vállára vetve, verset ír. |
|
| De nézd: a tóban, hol a híd mint a jáspisfélhold ringatódzik, |
| nézd a tébolyt, nézd a mámort a művészek homlokán, |
| nézd, hogyan remeg ruhájuk, nézd, hogyan áll fejtetőre |
| egy pavillon, mely csupa, csupa, csupa porcelán. |
|
|
|