Kutyaébresztő

Szárszón reggel, ha kel a nap, én még aludnék egy kicsit, de berobog a kiskutyám, orromra ad puszit, pacsit. Mivelhogy ő már felébredt, akkor minden ébredjen fel, ha lecsukja: este legyen, szemét nyitja: legyen reggel! Egyszerű az ábécéje, együtt szuszog a világgal, s minden-minden csak azért van, hogy játsszon a kiskutyával. Ideje hát kioktatni, habár fejem kissé kába, szigorúan belefogok a kiskutya-oktatásba: A kakas se kukorékol, még a nap is pizsamában, a rigó is hanyatt horkol, s a bolha a hátizsákban! Ott a vekker, csörgőóra, fel van húzva ébresztőre, akkor ébredj, mikor csörög, ne utána s ne előtte! Nem vagy baba, karonülő, négy hónapos leszel lassan, ilyen buta, nagy kiskutya pitymallatkor ne ugasson! Korán kelést törvény tiltja, beírok a parlamentbe: minden korán kelő kutyát tanítsanak meg a rendre! Így szólottam ásítozva, tudván, mi a jó oktatás, mely többet ér minden szónál, csakis a példamutatás! Szép szemében az értelem, pofájában a fog villan, nem hittem, hogy ilyen okos, nem, a legszebb álmaimban! Vigyorogva mellém bújik s horkolunk még egy ráadást, alszunk egy kis malac-álmot, lágyan átölelve egymást.