Litánia J. A.-ért

Fölfelé áramló, táguló üresség:

ökölnyire préselt tüdő sikolya,

besüppedt bordák döreje,

elrohadt porcogók köhintése,

porcelán-fogsor villanypózna-zümmögése,

végtelenre állított metronom szívdobbanása,

csönd, csönd, felpúposodó csönd.

Bogarak lélegzése, füvek neszezése,

leguruló göröngy lágy huppanása,

virág vízgyűrűként terjedő biccenése,

denevérfülű lapulevél radar-mámora

szamárkóró szemaforjelei: éj-nap,

ősz vöröslő himlőjárványa,

tél fehér szanitéc-serege.

Örökké hónaljig a hajnalban

tátika,

rozsdafű,

kancillér,

tátika árnya,

rozsdafű árnya,

kancillér árnya,

nem-is-volt emlék a nem-is-lesz küszöbén.

Örökké elszorult torokkal állva

egy szappanfőző fényképe,

egy cselédlány fényképe,

egy rég összedőlt falról süt

az ibolyántúli mosoly.

Postás csöngető árnya,

tábori levlap árnya,

hastífusz vacogó árnya,

lövészárkok kihantolása,

gyufaskatulya vonatok árnya,

bakák csukaszürke árnya,

bakkancsok koppanása, forradalom,

bakkancsok koppanása, forra…

bakkan…

Fiúinternátus vaságya,

óriáshüllő csontváza,

szálkás, ágasbogas hálóterem,

holdfényben szuszogó, lélegző,

kamaszálmok talpa alatt roppanó padló,

intézeti törülközők havas foltjai,

elnyűtt cipők kikandikáló, tömpe orra,

sóhajtás, nyögés, motyogás,

az árvaság nyikorgó visszhangja.

Kamaszálmok ablaküveghez koccanó szárnya,

legelésző szellő, villanyütés mosoly, szökdécselő ég,

föl-lefutkosó fénylift, angyalfogvillanás,

követhetetlen azúron távozó hajfürtpropeller.

Napraforgó sárga gramofonlemezét

hallgatja a nyár,

tótkalapban, fütyörészve ablaküveget

keretez az ősz,

kullogó, csontig fagyott nappalok után

lövöldöz a tél.

Hintalovak émelyítő futása,

hintasakálok nyájas röfögése,

hintahiénák koloratur vigyorgása,

foszló pliocénpanoptikum forgása.

Csontos seggű csirízevők álma,

tyúkszemvágó látnokok bütykös álma,

fűzfapoéták barrikádos álma,

a jövőre collstokot rázók álma,

a petyhüdt zacskót megbosszulók álma,

aranyértől nyögők csatadalos álma,

nimfomániás vénlányok fallikus álma,

főttészta hímringyók szőrös álma,

mazochista bankárcsemeték ravasz álma,

gonddal tárolt, szenttéavatott horkolás.

Földbeszúrt parasztokat tücsökfeketére

szikkaszt a nyár,

vasúti ködben köhintgető lámpák alatt

váltókat állít az ősz,

talpig fehérben padon alvó munkanélkülieket

operál a tél.

A világ ablakára ráfagyott csillagok, az árvaság kopogtatása.

Vásott kalap magánya,

lukas cipő magánya,

kopott felöltő magánya,

rojtos nadrág magánya,

madzaggal átkötött könyvek magánya,

néhány halhatatlan papírlap magánya,

elfojthatatlan sírás magánya.

Őrző szerelem reménye,

fehér mellek reménye,

csípő bölcső rengése,

játékos ész reménye,

bevallott bűntudat reménye,

a feloldozás reménye,

az önpusztítás reménye,

mely semmit sem kér cserébe,

az űri csöndhöz elérve

a hasonlóság reménye.

Elkékült vadállatok iszonya,

dzsungelt evő száj iszonya,

a semmibe nyíló ajtó iszonya,

a jövőt előre sirató ész iszonya,

képzelt tengerben fuldokló iszonya,

a bőrön túlnövő szervek iszonya,

romlott embriók iszonya,

pszihoanalizis sakk-mattjának iszonya,

gyöngyöt izzadó kagyló iszonya,

amputált agyvelő iszonya,

feloldott gravitáció iszonya,

széthullott szavak iszonya,

PUPILLÁMON GYALOGOLÓ CSILLAG

FÉNYÉVSÍNPÁR TALPFÁIN BATYUIMBOLYGÁS

ANDROMEDAEXPRESS LÉGÜRES SÓHAJTÁSA