Most már fülön csípem a napokat
Most már fülön csípem a napokat: |
gyere csak, hétfő, gyere csak, kedd! |
Hajnaltól éjfélig hány szívdobbanás, |
hány lélegzetvétel örvendez veled, |
|
lánggal égő nyár, olvadó színesüvegég, |
irgalmasan lelassuló szárnycsapásidő! |
Bár hallom, de most nem törődöm vele, |
hogy ácsolódik Északon a havas tető. |
|
|
|