Majd eljön a karácsony is
Majd eljön a karácsony is, a percek |
elperegnek, az órák eloldalognak, a napok, |
a hetek, a hónapok elhamvadnak: a zöld |
levélből piros parázs lesz, őszi máglya, |
majd a tél halotti leple beborítja, |
és eljön a karácsony, a naptár lapja |
közé zárt időzített öröm, az elmúló évet |
megáldó, az elszáradt év-anyaméh újszülött |
reménye, a hó alól csecsemősírás – |
De most még nyár van, tombol, liheg |
körülöttem, majd édesen elnyúlik, alig |
lélegző boldogságban; tombolok, lihegek |
s elnyúlok én is alig lélegezve, csak |
a szívem rándul össze, csak a gyomrom |
remeg, csak az agyam sajog tompán, |
és koccanó foggal, hangtalanul így |
fohászkodom: Adj, Uram, időt hitelbe, |
majd megadom az örökkévalóságból! |
|
|