Ma házat csináltam a kutyámnak
| Ma házat csináltam a kutyámnak, |
| pozdorjalapból az oldalát, tetejét |
| ócska gumimatracból, de azért nagyon |
| szép lett, szellős, nyári kutyaház, |
| s ahogy illik, üveg bort bontottam, |
| s szóltam imigyen, borostyán szemébe nézve: |
| „Ez a te házad, bár csak kutya vagy, |
| neked is jár egy hely a világon, |
| ahol otthon érezheted magad, nem vagy |
| farkas, vad és szabad, de erről te |
| nem tehetsz, ezt már őseid elintézték |
| a nevedben, abban élj méltón, ami |
| maradt, s próbáld kicsikarni a boldogságot!” |
|
|