Meghalt Ladányi

Sírhatsz már, Dévaványa,
sirathatod elkószált fiad!
Túl messzire ment a versek vagánya,
s félő, hogy most már ott is marad.
Féllábbal mindig is a tilosban járt,
rá is csapták bizony az ajtót,
de eddig még mindig visszatalált,
egy napot, fröccsöt, verset kiharcolt!
Most egy ócska trükkel megfogott a halál,
de nem döntötte el örök vitádat,
szól verseidben, amit itthagyál:
mint két dallam a hegedűn,
szavad saját szavadra támad!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]