Meghalt Ladányi

Sírhatsz már, Dévaványa, sirathatod elkószált fiad! Túl messzire ment a versek vagánya, s félő, hogy most már ott is marad. Féllábbal mindig is a tilosban járt, rá is csapták bizony az ajtót, de eddig még mindig visszatalált, egy napot, fröccsöt, verset kiharcolt! Most egy ócska trükkel megfogott a halál, de nem döntötte el örök vitádat, szól verseidben, amit itthagyál: mint két dallam a hegedűn, szavad saját szavadra támad!