A piacon az első utam
A piacon az első utam a gombaárusokhoz |
vezetett, csak futólag vetettem egy-egy pillantást |
az almára, a körtére, a paprikára, a hagymára, |
a céklára, a krumplira, a padlizsánra, a petrezselyemre, |
a dióra, a sütőtökre, csak épphogy köszöntöttem őket, |
fölizgult orrcimpával és túlcsorduló szívvel, ahogy |
a nagy és szent dolgokat illik, az ősz ajándékát, |
a derűs és illatos koszorút sápadt és keserű homlokunkon; |
és remegve néztem, fogtam, szagoltam a gyűrűs tölcsért!
|
Még Berda is megnyalhatná a száját, ha volna neki… |
|
|