A piacon az első utam
| A piacon az első utam a gombaárusokhoz |
| vezetett, csak futólag vetettem egy-egy pillantást |
| az almára, a körtére, a paprikára, a hagymára, |
| a céklára, a krumplira, a padlizsánra, a petrezselyemre, |
| a dióra, a sütőtökre, csak épphogy köszöntöttem őket, |
| fölizgult orrcimpával és túlcsorduló szívvel, ahogy |
| a nagy és szent dolgokat illik, az ősz ajándékát, |
| a derűs és illatos koszorút sápadt és keserű homlokunkon; |
| és remegve néztem, fogtam, szagoltam a gyűrűs tölcsért!
|
| Még Berda is megnyalhatná a száját, ha volna neki… |
|
|