Mikor már vége volt
Mikor már vége volt a riportnak, |
s egymástól fanyarul elbúcsúztunk, |
megvolt a véleményünk! De ez később |
módosult, neki eszébe jutott egy jobb |
kérdés, nekem eszembe jutott a jó |
válasz: Az a legnagyobb bánatom, |
hogy nincs elég időm! Nincs időm |
a tűnődésre, a csavargásra, a kártyázásra, |
a szerelemre, az önmegvalósító életre! |
De ezt már nem kérdezte senki. |
|
|