Ennek a télnek sose lesz vége

Árva rigó süvít mélyrepülésben; ennek a nagy télnek sose lesz vége! Hányadik is? Már a negyvenötödik! Ennyitől már minden ember megtörik. Mintha egy nagy hűtőszekrény ajtaját nyitnák-csuknák: most nyár, most meg jégvilág. Ki babrál a zárral, nagyon is gyanús, miért lettünk mélyfagyasztott marhahús? Utcasarkokon fülelünk farkasszót, elsuhanni látunk szánkós eszkimót, az orr cseng, s a fül pendül, mint az üveg, a fák mélán ránk ejtik hó-terhüket. Mit tehetnék, ha már így van, kibírom, vacogok, mint a betűk e papíron, s hiába hogy jellem vagyok, kiforrott, gyerekként törülök csöppenő orrot!