Fura elszámolás
Néha rajtakapom magamat, hogy |
fukar s irigy vagyok, mint a vének, |
dühödten tékozolva mutatok fityiszt |
ilyenkor a vénség kísértetének. |
|
S belegabalyodom e fura elszámolásba, |
mintha tartoznék, s aki leszek, követelhetne! |
Szinte látom leforrázva, hogy néz minket |
a kölyök, aki voltam, gúnyosan nevetve. |
|
|
|