Egy kis rögtönzés

E kora télbe a tavasz beszökött a déli széllel,
hohó, micsoda zavart okozott, zsebtükröt villogtatott
a mohos szemöldökű ablakokba, a jeges út
mormoló fogcsikorgásába rigótrillát fütyült,
kiluggatta a komor fák bakter-bundáját,
bohócot csinált a cári kucsmát viselő hirdetőoszlopból,
mely szépen maga alá vizelt, fölgyújtva
a vacogó kutyák érdeklődését, a villamosok
összevissza csöngettek, valahonnan egy madárraj villantott
hasat a behavazott piac fölött, sarkig tárta
a kocsmaajtót s vastag csíkban húzta át a
rumszagot, a savanyú fröccsszagot, a keserű bagószagot
az osztályon felüli étterembe, mely egyből esett vagy
négy kategóriát, a templomtornyon ércesen kukorékolt,
a márvány pártházba behuhogott, a bankfiók
rácsát rázta vadul, mikor elkomorult az ég,
erősítés érkezett Északról, nagy hómancsokkal üldözték,
bekerítették, elkapták, felmorzsolták, mire végre rend lett.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]