Egy kis rögtönzés

E kora télbe a tavasz beszökött a déli széllel, hohó, micsoda zavart okozott, zsebtükröt villogtatott a mohos szemöldökű ablakokba, a jeges út mormoló fogcsikorgásába rigótrillát fütyült, kiluggatta a komor fák bakter-bundáját, bohócot csinált a cári kucsmát viselő hirdetőoszlopból, mely szépen maga alá vizelt, fölgyújtva a vacogó kutyák érdeklődését, a villamosok összevissza csöngettek, valahonnan egy madárraj villantott hasat a behavazott piac fölött, sarkig tárta a kocsmaajtót s vastag csíkban húzta át a rumszagot, a savanyú fröccsszagot, a keserű bagószagot az osztályon felüli étterembe, mely egyből esett vagy négy kategóriát, a templomtornyon ércesen kukorékolt, a márvány pártházba behuhogott, a bankfiók rácsát rázta vadul, mikor elkomorult az ég, erősítés érkezett Északról, nagy hómancsokkal üldözték, bekerítették, elkapták, felmorzsolták, mire végre rend lett.