Ha rólad, már másként

A törpeparadicsom a cserépben – mint szép nagy könnycseppek ha potyognának, fölébe képzelt női arc vonását, tiéd?, kémlelem; milyen rövidzárlat éget e szórakozott, könnyed ötlet áramkörébe, s mit kezdjek a sírós hasonlattal, hisz ha rólad, már másként írnék, hogy kigyulladjon a papiros, s el kéne, bátran, dobni ezt a verset, melyben csak fel-felvillan, mint a nyári sötét ég alján szerelmem s szerelmed, s egészen újat kéne kitalálni – de jó így is, hogy messziről villámlik, időnk van, elmondani, a halálig.