Átsakkozni egy nyári délutánt

Átsakkozni egy nyári délutánt, a teraszon, háttal a napnak, harsányan örülni a mattnak, félszemmel bámulni a szél után, biztatni, ugasson, szomszéd kutyát, s hall’ni, hogy cérnahangon vakkant, ápolni hőségben megrokkant rózsát s tenni rá zacskó-fityulát, rosszkedvet, epét visszanyelni, királynőt, bástyát visszanyerni, s revansot adni, ahogy az szokás, s fázósan, pulóvert keresve lassan szólni: itt van az este, itt van a mindennapi elmúlás.