A lírai latyakból

A lírai latyakból kiláboltam,
épp ideje, száradok a napon;
nem akrobatikázok, nem kapom
a számba lábujjam s nem töröm sótlan
vers-rejtvényen agyam, s ha náthás orrban
nazális lélek szól pöszén: „Nadon
rejtelmes lény volt az az Echnaton…”
hűséges zsebkendőmért nyúlok nyomban;
hát én mit csörgetek, milyen fillért;
másokat gúnyolni könnyű szerep;
s igaz-e, hogy költeményért eseng,
ahogy állítjuk, csalfán, a tömeg,
hisz nem versből tanul élni, no meg
egyéb mást sem, hát nem kár a papírért?
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]