Füzetkezdő vers

Új füzetet kezdek – magam, s nem az Isten nevében, nem hivalkodva, de nem is alázatos-szerényen. Habár kiment a divatból, szívem: viharvert kalóz, s a nagy papíróceánon vidáman s bátran hajóz! Mi fogy el előbb, a papír, tinta vagy a buzgalom? Vagy a kétség fúr nagy lukat: mit tud s mit ér a dalom? Kinek kell? S akinek kell, az könnyebb lesz-e tőle, bár csak úgy, mintha égre nézünk: ni, ott repül egy madár! Homlokom mögött eldőlő nagy árnyékokra komoly, s egyetlen válaszom ma még: törékeny, de szép mosoly! Ki győz, mi győz, milyen talppal törik majd a csontomat? Ma még öröm bujkál bennem: éjben füttyögő vonat! S nem ami volt, s nem ami lesz, s tetszik vagy nem: itt és most, s mintha éltem függne tőle, fogyasztom a papirost.