Három rajz

 

Tárlat

Rostokolhatunk, bizony, rostokolhatunk,
horizontbeli őrházikó palánkja ránk rohad,
 
a savószemű festő lóülepű nőkön mereng,
pálcika-hentest fest s borjúnyi rovarokat.
 

Árnyjáték

A falakon sík-pingvinek ülnek
 
(a Kedves teste ernyed, mint a táj)
s egymás szakállával hegedülget
 
három öreg hószemű király.
(Fehér melle jégbe fagyott hajó,
 
az ablak résén Sarki Fény szitál.
Régtől foga szól a szakáll-vonó,
 
s vigad három hószemű király.)
 

Jóslat

Madarak fürdenek a kirakatban
elhagyott arcaim homlokom végtelen sávja
ez fájdalmas az dühödt amaz vigyorgó
ahogy éppen az elvándorló utcára kinéztem
azután az ajtók váratlan rothadása
a hirdetőoszlopok a tűzfalak a háztetők menekülése
a csillapíthatatlan szűkölés a falak tövében
végül a könnyedén fölszáradó szégyen
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]