Az ősz a strandra rátalál
| Az ősz a strandra rátalál, |
| fázósan borzongnak a nyár |
| kölykei, a barna vitézek; |
| a délceg nők keringnek félszeg |
| lélekkel, kis álmuk rövid |
| volt nagyon, s most egymást ölik |
| véletlen férfi-bókért bőszen; |
| révül a medence: nagy, zöld szem, |
| morc, fegyverkező égre lát – |
| E hely a boldogság karéja |
| volt, csöpp sziget, s majd mint a héja, |
| ponttá zsugorodik: felszívja |
| az ég! S vállalják már a fák |
|
|