Csak a szív
| Télre kaput dörrent s új eget tárva |
| tár a gyantás, csöppnyi koponyákra |
| a tavasz – hitüket, íme, újra meglelik, |
| akik élni akarnak. Szívemre szelíd |
| szárnyakkal száll a szerelem, hamar |
| villanása égre szédülő fecskeraj. |
| csak a szív érzi, hogy kölyöknyi rügyek |
| izmaival világunk új űrbe üget – |
| Rakéta-hónap, május, kupoládba zárva |
| tikkadt hitemet, zuhanj már a nyárba! |
| Honfoglaló álom jeleit küldd vissza |
| már, hogy szívverésem hozzá igazítva |
| éljek, hisz érte égek s égek el, fehér |
| testemben ha majd megakad a vér! |
|
|