Hogyan válasszalak ki?

Hogyan válasszalak ki e nyüzsgésből? Magával sodor zengő áradat; fékek sikongnak, bárkaként úszik el a busz a tengerszínű ég alatt. Csíkos ponyvák a nyárba kifeszülnek, korlátok mögött fehér asztalon sör habzik, szemüveges nők lesülnek, les rájuk ezervoltos hatalom. Hogy válasszalak ki, hogyan mutassalak fel? A szerelem mint vércse zuhan rád, megtántorodsz. Az alvadt árnyékok közt dómként állnak a törtablakos fák. Könnyű cipődben ágaskodsz, blúzod melledre feszül bimbó villanásig, szoknyád peregve harangoz, fehér húsvéti harangszót fülel a pázsit. Így, talán ez az ág-rajzú mozdulat, áradásban üvegre karcolt kép őrizhetne – de ellépsz mosolyogva, fölényesen változol, s bomlik szét hajad, dörögve zuhan már bokádig szikrázó nyár, és szád csókra adod, a fasor összeszűkül, s pupillámig nagyulva óriás szemed ragyog.