Hogyan is felejthetném el

Hogyan is felejthetném el, milyen ősszel a vérkék rét? Csákós szamártövis illeg, s lapulnak szedervenyigék. Kanális partján vakond-domb talpam rajzát árulkodja, ugrál s rekeg, mint rossz kolomp, a pojáca kecskebéka. Vállamon mogyorófabot s kóc-horgászfelszerelés ült, madzagon törpehal lógott, pirultam a dicsőségtől. Elszorul szívem, ha látom: mezítlábas, eltűnt kölyök csavarog a rétre omló szelíd látomások között.