Sinka lábnyomát fürkészve

Sinka lábnyomát fürkészve a míly könnyen porosodó úton gyalog az útszélre szorulva a „félreálltam letöröltem” dallamára csak addig sírnivaló míg kijutunk a tolongásból az autón száguldozó pályatársak hajlékony mosolyából a reszelt torma illatú szélből amely a csatadalokból fúj a gerincsérv-rendet adó zsákolásból csak addig nehéz azután már azután a levegőbe faragva fekete véső testével a himnusz szájával szólnak a szájbavertek a halhatatlan szegények