Innen kiáltok
| Innen kiáltok vissza majd; |
| szeptember akadozó tüdővel |
| fúj ködöt, csörrenő fecskerajt, |
| – sorsom soronkívül dől el! |
| Torkomban a sírás, az égen |
| visszatartott eső kapirgál, |
| egy ország helyett álmodtam ébren, |
| egyedül tovább hogyan is bírnám; |
| hogyan is történt, hogyan is kellett |
| megállnom zápult viharokban, |
| hadartam az egyetlen szerelmet |
| s vágy vágyban oldódik, az évszak |
| elfogy s újra lesz mit félteni; |
| ragyognak árván a hajnali fagy |
| fényében a nyár ürülékei. |
|
|