Ekloga

Játszik a szív az örömmel, könnyű
préda a szív –
rí a tücsök: ében, billentyűs
múmia-síp,
és a valótlan táj gyönyörűen
újra felém
úszik s mint a szívem, oly hűen
őrzi s kemény,
sziklakemény gondok kopárján
hozza derűs
gyermekkorom, hogy nagyon árván
tiszta, erős
így legyek én! Muzsikálj tovatűnő
édeni kor,
bár fed az álarc s férfira hűlő
táj betakar,
játszik a szív az örömmel, könnyű
préda a szív,
rí a tücsök: ében, billentyűs
múmia-síp.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]