Az első fagy

Az első fagy hűs lapátja az őszi
lim-lom alá csusszan; eget keres
tű-csőrrel a sirály s mint hanglemez,
rikácsol az ég, álmainkat őrzi.
Lesz majd lábtörősdi, meg nyaktörősdi.
Öregek kocognak, botjuk szöges;
ülepre tottyan, szárnyával evez,
s lehet már a varjút csuzlival lőni.
Lehet már gondolni meleg szobára,
piros tenyérrel csápolni csutak-
szárként az elszivárgott nyár nyomába,
s dühvel faggatni az ürgelukat,
hogy hová tünt szívünk tűz-ifjúsága,
mely rossz kabátban s bor nélkül mulat?
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]