A zűrzavarból kiláboltál
A zűrzavarból kiláboltál, igaz, |
kamaszkorod fortyog mögötted, |
mikor nem segített hetyke vígasz, |
sem a komor gőg nem segített – |
s most csak állsz, csupaszabbul, mikor |
s a világot magadra rántod; |
kuncsorgó alázat nem adott öklödnek |
azért hiszed már örökre többnek, |
aki irgalmatlanul védi magát. |
|
|