Az országutat fény veri
ősz, arany ősz, a tengeri- |
kifakult bajszok bólognak, |
|
kardok, levelek csörögnek, |
méz illatuk van a tököknek, |
bendője telik a pocoknak, |
szőre durvul a malacoknak. |
|
fent gumicsizmás parasztok |
rázkódnak, hallgatva lesik |
a muzsikáló személygépkocsit. |
|
Ősz, arany ősz, a tarlón vér nyoma, |
szeder kúszik, illeg a galagonya, |
s nagy ekevas a télbe fordítja át |
majd az őszutó arany zűrzavarát. |
|
|
|