Utcán csavargó
| Utcán csavargó szép korom |
| kik látták szélfútta szívem |
|
| akikkel a munkásszálló asztalán |
| kártyáztam-ittam, míg a telt |
| dobkályhán szalonnát sütött apám, |
| s lopva a kártyámba figyelt, |
| nem faggatott-korholt, csak a szeme |
| vágott: nem vittem semmire. |
|
| S hogy nem vittem semmire, törleszkednek |
| emlékemhez, akiken jó kabát |
| jelzi a testi s lelki kultúrát, |
| hátamba gombostűt döfnek: |
| díszpéldánya a mélyből-jöttnek, |
| csiszolnak jambussal-mivel, |
|
AJÁNLÁS
| hallgattam a locsogók hadát, |
| emlékeinket se szeretjük, |
| mondjuk el ezt mi legalább, |
| nem kínlódtunk önként, muszáj volt, |
| s jó lenne már másról dalolni – |
| tél, dermedt tüdővel harákolt. |
|
|
|