Huszonhat éve

Huszonhat éve csavargok,
s halhatatlan szavakon
tűnődöm, alább nem adhatom,
s nem magamért s ha vérre
megy, nem máséra, enyémre;
hazám van, de nincsen otthonom.
Hitemet nem vettem-adtam,
s tüdőm is van hozzá, bő,
fáradhatatlan paraszt-tüdő;
szívemen nikotin nyilall
át sárga, kis villámaival,
s kín is, bú is, hasznavehető.
Haszontalan hát nem vagyok,
huszonhat évet megértem
kevés húson, sok kenyéren,
többet ártani sem ártok,
mint a hites állampolgárok;
s erőmön felül én éltem.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]