Huszonhat éve
tűnődöm, alább nem adhatom, |
s nem magamért s ha vérre |
megy, nem máséra, enyémre; |
hazám van, de nincsen otthonom. |
|
Hitemet nem vettem-adtam, |
s tüdőm is van hozzá, bő, |
fáradhatatlan paraszt-tüdő; |
át sárga, kis villámaival, |
s kín is, bú is, hasznavehető. |
|
Haszontalan hát nem vagyok, |
kevés húson, sok kenyéren, |
mint a hites állampolgárok; |
|
|
|