Különben csend van

Nagy engedelmességre int,
markolja a som bokrait
kemény öklébe ez a tél,
szívemre támad fehér
csapattal, kerít, hujjogat,
bővérű vadász-had kutat
így vékonypénzű nyúl után,
mely cikkcakkozik sután,
havas porondra kiszalad,
pörkölt fejjel bólogat,
merevülő testtel vet
halálos bukfencet.
Különben csend van, hó szitál,
özönvízutáni táj,
űzi a tél fekete árnyát,
világgá az otthontalan kányát.
A horizontra falu ring,
délibábként eltűnik;
eltévedt személygépkocsi
reflektoroz a csillagokig.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]