Karácsony előtt

Lám lám a téli föld facies Hippokraticája A Jakabhegy felől szél zúdul amit ér cibálja Elbújhatok négy fal között melegben hol dongó kályhák lángja lebben vagy ki is léphetek és tapasztalhatom a tű-körmű hideg ujjait hátamon Számolom négy nap még karácsony Számolom s dideregni kezd a szó a számon Az emlékezés emlékké teszi az eljövendőt hogy tépték meg az idő kései a jövő ilyenkor merengőt Ki tavaly a fenyő tövében most holtan holt anyja ölében tűz soha többé a szivében szív se beroskadt kebelében És még hányan s hányféleképpen! – – Számolom négy nap még karácsony Ne most történjék számadásom! Elég elég nekem ma már a tél-nyúzta föld facies Hippokraticája s a Jakabhegy felől üvöltő szél vad árapálya.