Meg kell érkeznie

Föltámadunk megyek súgom a kertnek (Engem az ész s a naptár megneveltek) Föltámadunk a csappanó erő csak bírja ki míg zúzos az idő Meghallanak? A fű jégcsipte sárga csontként zörög a körte görbe ága A rügybogok ők még talán – Akárhogyan de nem fogom be szám Majd nyáron is mondom a kajszifának rejts el midőn e padra hull a fáradt hol fény meg árny foltoz tele a békesség különleges jele Hogy kívül is a kakofon zsivajban még észlelik a csöndet állni rajtam és észlelik hogy a hajam növényillattal rakva van Majd nyáron is mondom a verebeknek zajongjatok és a szegélyköveknek majd nyáron is hallgassatok páros példát mutassatok Makacs gyomok veletek hadakozni alvó lárvák kelletek sokasodni s aminek itt az élethez köze nagy útjáról meg kell érkeznie Föltámadunk járok búgom s igérem hívő gazda a februári télben mikorra már alig-alig lehet elhitetni a bízó híreket