Nő, fogy

Az árnyék-e nagyobb rajtam, a fény-e? Napból jövök, s megyek, mint más, az éjbe. S az árnyékos fél nő, míg fogy a másik, és lassan-lassan teljesen levásik, hogy mire majd az út végére érek, nyoma se marad rajtam már a fénynek. Most mint vagyok, ki tudja? Ha tükörbe nézek, nem látszik rajtam semmi görbe, csak ha magamba, szemem akkor ér be folyton vigasztalanabb feketébe.