Mi volt e test
| Én tudom, igen, a legpontosabban, |
| a legmélyebben, legtöbb oldaláról, |
| az árnyalatok százezer fokán, |
| én tudom, igen, hogy mi volt e test, |
| milyen egyetlen, ismétlődhetetlen, |
| milyen párját-nem-lelhető csoda |
| az őssejttől a végképp bonyolult |
| organizmusig, én tudom csupán. |
|
| Hát gyászolom magam előre, jobban, |
| mint teheti majd a legközelebbi |
| bőrömön kívüli másik, a szintén |
| pótolhatatlan, akit éppenúgy |
| képtelen lesz akárki elsiratni |
| őszintébb fájdalommal önmagánál. |
|
|
|