Lehetetlen

Csak gondolom hogy van család s érintem a magányt magát a konyhából valamiféle zaj szűrődik be némi élet s itt körbeszálldogál falánk könyveim agresszív során polcokon magnón heverőmön s öröm helyett csak leverődöm mert nincs család s hogy van család csak gondolat csaló csalárd nem is lehet hisz lehetetlen ahány élő: bevehetetlen bár kapum szárnyát szétvetem felvont hidam leengedem lányaim nem jönnek hiába s nem várhatok az unokákra s még az se jön kiről pedig úgy hittem hogy bennem lakik bőröm betonfalai közbe vastagszanak s szorulnak össze s légszomjam vészesen dagad a süllyedő égbolt alatt