Istenem
| de ha csak így az túl sivár |
|
| Ha majd egyszer megkérdezi: |
| „Hogy is volt?” – mit felelsz neki? |
|
| Megzúzva mondod: „Istenem |
|
| és voltál jócskán ellenem |
| megszállva testem szellemem |
|
| s előfordult – mért rejteném? – |
| hogy létedet se hittem én |
|
| s ha hittem: hittem: nagy csalás |
| amit velünk bennünk csinálsz |
|
| s a világgal – Vagy tán nem is |
| te csalsz – van ördög s az hamis |
|
| és tőled mindent elrabolt |
| mi benned a javunkra volt |
|
| s őrült furfangokkal teli |
|
| s te csak nézed gyámoltalan |
| tennél értünk – károdra van |
|
| Fordul tehát a helyzetünk |
|
| tőlünk ha kapsz bocsánatot” – – |
|
| Hát nagyjából ekként felelsz |
| ha őszintén beszélni mersz |
|
| ha egyszer majd megkérdezi |
| s úgy látszik hogy el is hiszi |
|
|
|