Legújabb fotómra

Először a szememet nézem (a szem nekem mindent elárul) Nemrég egy barátom szemében… s ő nincs is már: a föld alá bujt Egy frissen készült arc-fotómra ezért fürkészek most riadtan Számomra is eljött az óra? – kérdem magamról és magamban Vagy én csak még a messzeségbe? A fénykép most egyszer talán csal? A végesnek tán mégse vége – S vigasztalódom öncsalással De nemcsak a szemem – az állam járomcsontom (mit rejtve rejtek) az orrom a nyakam a szájam már rendben lenni elfelejtett? Ilyen lepusztult még nem eddig Sajnálnám is ha illenék ez Máskor bíztam most visszatetszik nincs semmi kedvem az egészhez Szemem nem lesz arcom behorpad szám széle durcásan legörbül s ha látok úgy látok maholnap csak belülről már csak belülről