Hol vagy W. S.?

Sándor hol vagy? Hol vagy barátom? Hogy föld alatt azt nem hiszem Nyilván lebegsz egy lepkeszárnyon virágkehelyben rejtezel Most már kedved szerint mozoghatsz járhatsz amerre jólesik akármilyen dologba foghatsz tilalmak nem keresztezik Közelről nézheted mit itt még a folyton égő képzelet bár tisztességgel tette tisztét a lényeghez nem engedett Meghaltál? Meghaltál valóban? De éltél-e? Oly kis küszöb és oly kevéssé láthatóan feküdt két létformád között Mi persze kik még itt maradtunk sopánkodunk: „Mily veszteség!” Értünk vállaltad és miattunk ez érthetetlen rémmesét Milyen roppant ritkán nevettél ritkán éltél mint mások úgy e másságért meg is fizettél dúltak kint-bent nagy háborúk Most béke lett kint-bent s örökké Örökké? Nincs-értelme szó s számodra nem lesz soha többé efféle meghatározó…