Nietzsche nyelvével

Így szólott Zarathusztra, így egy vén anyókához: „Rejtély az asszony, s benne minden titoknak van egy nyitja-zára: hogyha ölét a násznak ágya magzattal megtermékenyíti. Kettőt kíván a talpig férfi: játékot, s édes veszedelmet. S az asszonyok azért kedveltek, mert mind veszedelmes játékszer. A férfi elmegy, harcol, fárad: üdülése legyen az asszony, ha megtér, hogy fölvidulhasson… – Minden más hiúság, bolondság. Ímé a férfi boldogsága: én akarom, ha ezt mondhatja; s az asszonyé meg: ő akarja: ímé az asszony boldogsága.” S így szólt a vén anyóka, így szólt Zarathusztrához: „Amit mondtál: különös, furcsa, hálából én is mondok egyet: a korbácsot el ne feledjed, mikor asszonnyal akad dolgod!”