Ének Szent Ferenchez
| Szegényke Szent, madarak édes bátyja, |
| hétszáz esztendő rengeteg falán át |
| szíved a vigaszt hozzám kalapálja. |
|
| Halál-néném, mióta fölfedeztem |
| a rokonságot: áldott egy teremtés. |
| Öröm bujkál bennem kasul-keresztben. |
|
| És kis hugomat, a legyet, se bántom, |
| ha orrom előtt zürrög mérgesítve, |
| vagy a fülembe zöng, mint finci kántor. |
|
| – Szegényke Szent, madarak édes bátyja, |
| egy református, kinek nincsen szentje, |
| járatlan hangon jóságodat áldja. |
|
|
|