A költészetről
| Végül is minden vers minden szép szó amit |
| költők (nemcsak a hivatásosak mert több a költő) |
| tehát költők kimondtak az emberiség kezdete óta |
| pontosabban azóta hogy ezek a versek szép szavak |
| valamiképpen (kopva olykor) megmaradtak |
| végül is helytelenül ragadnak korhoz néphez |
| ehhez vagy ahhoz a névhez s hoznak különb-különb |
| dicsőséget ennek vagy annak s kényszerítik az utókort |
| emlékezetre tiszteletre adatokra évfordulókra |
| ahelyett hogy a készletet gyönyörűen összekevernénk |
| s csoportosítva valahogy (semmiképp kor nép név szerint) |
| kinyomtatnánk mindegyiket egy roppant antológiában |
| sok-sok kötetben s úgy hogy e kötetekhez aki akar |
| hozzáférhessen forgathassa őket kereshesse ki |
| a nagyon neki szólókat és a költőt |
| egyetlen (ezerarcú de bizonytalan) személynek |
| gondolva olvashassa a szép és tápláló szavakat |
| s köztük és közte ezután többé semmi se álljon |
|
|