Mesebeli

Komolytalan s erőltetett, s inkább hiúság, mint igény s rögtönzött cirkusz-ötletek s „holtomig” festett egén. – Egyetlen porcikája sincs, mit nem hazudtam volna át, s most szókban élő kincseit úgy hordja, mint egy díszruhát. De lesz, hogy a mesebeli bolond szegénykén fesztelen szemét végig legelteti, és fölkiált: „Ni, meztelen!” S akkor talpáig összedűl, hiába fondorkodtam én, és arra is majd fény derül, hogy rossz bűntársa voltam én.