Ront egyirányú szenvedéssel
Úgy soha, mintha soha senkim. – |
Ha elzüllik, bennem teszi. |
Már azt is bennem; nem mehet ki: |
|
Én fölkészültem bármi rosszra, |
vállalom, bár megsokszorozza |
|
Egyszer – gondoltam – életének |
része lett bolygó életem, |
de kölcsönös adás-vevéssel. |
|
Ma sorsom rossz véletlenének |
tapasztalom: reménytelen, |
s ront egyirányú szenvedéssel. |
|
|
|