Valami érték elveszett

A testét is… szerettem volna persze azt is De főként testéhez nem illő sorsa fáj mert szebbnek kéne lennie szebbnek mint lesz bizonnyal Azok közül való akiknek látásával karöltve az áhítatnak kéne járnia Nem érezte nem is tanulta meg soha Beszélt s az áhítat mellőle elriadt A testét azt is… Most már csak sután dünnyögve fejcsóválva könnytelen (de tán befele sírva) kísérem szemmel tántorgásait: valami érték elveszett s kicsit talán megbillent egyensúlya a világnak